19.rész

Sziasztok!:)
Meghoztam a következő részt. Sajnálom, hogy nem tegnap tettem fel és azt is, hogy rövid lett. Remélem azért tetszeni fog. Köszönöm az eddigi feliratkozókat, hozzászólásokat és, hogy meg lett a 4000. oldalmegtekintés is. Nagyon sokat jelent.Hagyjatok nyomot magatok után és jó olvasást!<3
Nonci.xx

Mérhetetlen harag önt el. ,Undorító, senkiházi paraszt’ ezek a szavak visszhangzanak a fejemben. Miért lesz nekik attól jobb, ha Őt, bántják? Idegesen trappolok fel a lépcsőn, majd feltépem a szobám ajtaját. Harry már épp ébredezik, ezért tekintettel rá kivételesen nem csapom be az ajtót. Ahogy elfordítom a kulcsot a zárban, megszaporázom lépteimet és meg sem állok az ágyamig. Felemelem a takarót, majd becsusszanok a göndörke mellé.

- Jó reggelt! – dörgöli orrát az arcomhoz.
- Nem gondolod, hogy már lekéstük a reggelt? – nevetek fel.
- A reggel akkor van, amikor felkelünk, és én most keltem fel, tehát mondhatom, hogy jó reggelt – vág vissza.
- Te lehet, de az átlagemberek már régen felkeltek – simítok végig az arcán. – Harry, szeretnék veled haza menni – fordítom komolyra a szót.
- Mi történt, hogy megváltozott a véleményed?
- Nem fontos, csak kérlek, menjünk vissza Londonba – bújok hozzá.
- Rendben van – puszil a hajamba. A nap további részét pakolással töltjük, próbálok minél kevesebbet tölteni a többiekkel, így csak 1-2 perc erejéig hagyom el a szobámat. Már csak pár ruhadarab van vissza, amikor kopognak.
- Mila, nem jössz.. izé jöttök le sétálni? – kérdezi Dani. Makacsságom utat tör magának, így nem is válaszolok. Rövid ideig még próbál beszédre bírni, de amikor távolodó lépteket hallok, tudom, hogy már feladta. Utálom ezt csinálni, ugyanakkor az sem tetszik, ha azokat bántják, akiket szeretek. 
Amikor már mindenki elhagyja a házat, kinyitom az ajtót. Egy kis cetlit pillantok meg. Sajnálom!<3 V. felirattal. A fontosabb dolgaimat összeszedve indulunk el a kocsihoz. A többi cuccomat, Harry ígérete szerint, holnap fogják utánunk küldeni, így azokat bedobozolva a szobámban hagyom. Fáj a szívem, hogy ismét itt kell hagynom a nyaralót, de jelen pillanatban nincs más lehetőségem. Bezárom a bejárati ajtót, majd beülök a kocsiba. A repülőút felét végig beszéljük, azonban egy idő után a kimerültség eluralkodik rajtam, s legközelebb már csak akkor ébredek fel, amikor a gyomrom bukfencezni kezd a leszálláskor.

Elhajtunk a London feliratú tábla mellett, a szívem hevesebben kezd dobogni. Már alig várom, hogy a Direction házba érjünk. Egyre jobban érezem a fiúk hiányát.
Fél óra telik el, s Harry bekanyarodik az ismerős utcába. Az ablak már nem az egymásra tornyosuló házaktól választ el, hanem a gyönyörű erdei tájtól, lelassít a kapu előtt, beüti a biztonsági kódot, majd tovább hajt egyenesen a házig. Épp, hogy lelassít, már veszett módon ugrom is ki a kocsiból. Óvatosan és halkan nyitom ki a bejárati ajtót, mivel útközben kiderült, hogy a fiúk mit sem tudnak az érkezésemről. Mondat foszlányok szűrődnek ki a nappaliból.
- Miért? – hallom elsőként Niallt.
- A múltkor is elvesztél a bevásárlóközpontban – válaszol neki Liam.
- Azért mert el akartam – mondja a szöszi. Elképzelem, ahogy összefonja a karját a mellkasa előtt és morcos arccal bámul Liamre. Nem bírok tovább várni Harryre, berontok a nappaliba.
- Mi történt már megint? – kiabálom el magam. A hirtelen kirohanásomra döbbent tekintetekkel találkozom. Liam eszmél fel először és ugrik a nyakamba.
- Úristen Emily! Fel sem ismertelek, megváltoztál! – reagálására a többiek is körénk gyűlnek és egy nagy csoportos ölelésben részesítenek.
- Annyira hiányoztál! – hallom valahonnan Niallt.
- Ti is nekem! – gördül le egy könnycsepp az arcomon. Amikor kibontakozunk az ölelésből két kar fonódik a derekam köré.
- Azt hittem eddig én hiányoztam a legjobban, de úgy látszik tévedtem – duruzsolja a fülembe, az arcom pedig pírba borul. Megfordulok az ölelésében és egy puszit adok a szája sarkába. – Gyere, pakoljunk ki – fogja meg a kezem és kezd az emelet felé húzni.
- Nem ér rá később? Még csak most értünk ide – meresztek kiskutya szemeket.
- Minél előbb annál jobb. Utána annyit lehetsz, a fiúkkal amennyit csak szeretnél – mosolyog.
- És veled – kacsintok.
A szobám ugyanúgy fogad, mint amikor itt hagytam, bennem pedig tudatosul, hiába mentem haza, nem az volt az otthonom.
Harryvel kínszenvedés pakolni, amíg én sietve pakolok a szekrénybe, ő mindent végig túr, s amit már a helyére tettem vissza fötri, mondván, ő még nem látott rajtam ilyen ruhát. Tény, hogy a rövid eltűnésemkor bevásároltam pár dolgot, ami nem hasonlít a neki megszokott stílusomhoz. Időközben Louis is társul hozzánk. Először azt mondja, azért jött, hogy megkérdezze, mit ennék vacsorára, e helyett velünk marad, hogy engem idegesítsen.
- Nézd Harry – kapja fel az egyik melltartóm és a fejére. Eljátssza, Mickey egeret, utánozza Wall-et, végül én marom el tőle a halványkék anyagot, amit aztán a szekrényem egyik fiókjába süllyesztek.
- Ha Eleanort is így kínzod, már kezdem bánni, hogy eddig nem sajnáltam szegényt – nevetek, mire morcos pillantásokkal lövell. Kiemel a kupacból egy újabb darabot, ismét a fejére teszi, az álla alatt összekapcsolja, megkapaszkodik a pántjaiban, lebiggyeszti ajkait, majd térde borul előttem.
- Most miért bántasz? – motyogja. Kuncogva műtöm le róla az anyagot, amit egy mozdulattal hajítok a szekrény, kihúzott fiókjába, majd magamhoz húzom az előttem idétlenkedő srácot. A két srác már azt a szintet is eléri, hogy a szoba közepére szórt ruháim alatt bújócskáznak, amikor Zayn állít be.
- Esküszöm Louis, a konyhából hallani, hogy visítasz – tájékoztat bennünket. – Egyébként már 1 órája várunk rád, szóval Emily, mit ennél szívesen vacsorára? – intézi inkább nekem a szavait.
- Eddig szinte csak pizzán éltem, de mindegy, bármit megeszek, amit csak elém tesztek – gondolkozom el, majd arra eszmélek fel, hogy valaki az arcomba liheg. – Mit akarsz Lou? – kérdezem.
- Azt kérdezi, hogy miért van a mutató ujjad az alsó ajkadnál? – kérdezi, nekem pedig feltűnik, hogy valóban igazat mond, túlságosan is berögzült a mozdulat.
- Kapaszkodom – mondom az első hülyeséget, ami az eszembe jut.
- Miért? – kérdezi, gyerekes lelkesedéssel.
- Mert forog a Föld – üvöltöm az arcába, s a karjánál fogva a ruha kupacra lököm. Zayn fejrázva indul ki a szobából, s nem kell sok Louis elől menekülve én is utána sietek. A lépcsőn érem utol, ahol szinte fellököm az arab srácot, majd torkom szakadtából kezdek el sikítani, ahogy menekülök. Már az udvar felén is túl vagyok, amikor az oldalam szúrni kezd, így lassítok, meg is járom, ugyanis Louis utolér. Mint egy zsákot úgy kap fel, s kocogva siet vissza velem a lakásba. Az asztalhoz ültet, ahol már mindenki ránk vár, így nem törődöm a kinézetemmel, csapzott hajjal látok neki a vacsorának, ha ma már a reggelire készített szendvicsem is kiadtam magamból.
Rengeteget mesélek magamról, s ők is ezt teszik, továbbá ennél több képet és videót tolnak az arcomba, miszerint ezeket mind kihagytam.
- Hivatalosan is kijelenthetem, hogy a ház ismét megtelt élettel – pacsizik le Liam Harryvel vacsora után, ahogy a nappaliba telepszünk.

A kanapén ülve rájövök, hogy igaza volt Harrynek. Minden megváltozott. Louis már nem az a vicces fiú, akit akkor megismertünk, néha elsüt egy-két poént, de ezen kívül teljesen más, komolyabb, érettebb lett, a társaságunkban még vevő pár hülyeségre, de a kamerák előtt egy teljesen komor Louist mutat. Már nem répa őrült, a Kevin témát is hanyagolja, és a szokásos piros nadrág, csíkos felső szettjét sem viseli. Arca kissé beesett, borostás és a haját is megnövesztette, ezen kívül rászokott a cigire is. A sok Larry Shipper miatt sokat romlott a barátsága Harryvel. Liam sem mutatja ki a félelmét a kanalak iránt, már megmeri fogni, de még mindig nem képes azzal enni. Ezek mellett felszedett pár kilót, mégis alig eszik, mert lekövérezték. Mint megtudom, közös megegyezés alapján szakított Danielle-el, pedig már a lánykérésen is túl lennének, ha nem szakítanak még legalább egy napig, így most egy gyerekkori barátnőjével jár Sophiával. Niallnek már sincs meg az a kaja imádata, mint régen. Legalábbis nem hangoztatja. Zayntől sem hallani, hogy Vas Happenin’ ezen kívül eljegyezte Perriet, ami igazán jó hír mindkét család és a fiúk számára is. Időközben feltűnik, hogy már Harrynek sincs meg az a göndör haja, mint régen, sőt egyre gyakrabban hord kendőt is, vagy csak összecsomózza a haját a feje tetején. Nem rég felkerült Louisról és Zaynről egy füves videó is, amiért többen is elpártoltak a fiúk mellől, volt, aki összetépte a jegyét, amit később posztolt is. Úgy látszik nem csak én követtem el hülyeséget, amíg nem találkoztunk. Mindenesetre már semmi sem olyan mit régen. Kíváncsi vagyok mi lesz ezek után, s tudom bármit is tesznek, én velük maradok.